Kristin Cashore: Graceling - A garabonc

Hogy akadtam rá? - Barátnőm javasolta, de a könyvtárban bolyongva találtam meg
Besorolás:Fantasy, Kalandregény, Young Adults

Könyvmolyképző Kiadó

480 oldal

Katsa garabonc egyike azoknak a ritka és fura szerzetekbe, akik különös képességgel születtek. Az ő rendkívüli tehetsége a küzdelemben, a halálosztásban mutatkozott meg- nyolcéves kora óta tudja, hogy akár puszta kézzel is képes embert ölni. A király unokahúgaként kiváltságos életet élhetne, de garabonciája miatt kénytelen a király erőszakos megbízásait teljesíteni. Amikor találkozik a szintén garabonciás harcos Pongor herceggel, Katsa még nem sejti, hogy élete fordulóponthoz ért. Nem számít arra, hogy Pongor a barátja lesz. Nem számít arra, hogy megtudja az igazságot a saját garabonciájáról - a legkevésbé pedig arra, hogy egy távoli földön lappangó, rettenetes titok közelébe kerül... A garabonc, ez a modern lányregény, újfajta módon mesél arról, hogyan válik egy kamaszlány minden szempontból önmaga urává, hogyan érik független és felelős nővé, miközben olyan lélegzetelállító szerelemről olvashatunk benne, amely kétségkívül felveszi a versenyt az Alkonyattal. Tizennégy éves kortól ajánljuk! 

Nem akarom hosszúra fogni ezt az értékelést!

Annyit elmondhatok róla, hogy visszaadta a Fantasy felé a hitemet. Azt hittem, hogy egy olyan könyv van a kezemben, ami másról sem szól, csak csodalények tömkelegéről, csaták és viták tömkelegével. De mást kaptam, pedig az eleje ilyennek mutatkozott.

Katsa különleges, még maga sincs tisztájában az erejével, annyira nem volt kidolgozva a karaktere, de azért el tudtam képzelni (ami sajnos mostanság sok könyv esetében nehéz). Egy szép kerek mese volt, szuper erejű garaboncokkal, szerelemmel, a maga 'csatáival', volt benne emberi konfliktus. Ami nagyon tetszett, az utazás volt: Katsa számára ismeretlen, lenyűgöző helyek tárultak a szeme elé. Amit sokalltam, az Pongor vaksága volt. Amin pedig csodálkoztam, az az volt, hogy Lekket a királyt milyen egyszerűen végezte ki Katsa, nem volt hosszú a harc és nem is volt dagályos a fogalmazás. Egyszeri olvasásra nekem bőven elég volt. Az egy pont mínusz, a hosszú vándorlás és az érzelmek 'nyomorultsága' miatt van (nekem nem tetszett, hogy Katsa a főhősnő magában hisztizik, hogy szabad akar lenni, nem tetszik Pongor, de a szíve mélyén mégis rá vágyik, aztán amikor hátra kell hagyni pont az ellenkezője tör ki rajta, nekem ez nagy ellentmondás volt a könyvben.)

Történet: 4/5
Borító: 3/5
Karakterek: 4/5

Kiknek ajánlom: Ifjúsági fantasyt kedvelőknek.